Koobe X7 Slim Plus táblagép teszt – Az erő vele van

Farkas Norman, 2013. április 19. 12:04

Nálunk járt a Koobe hétcolos táblagépe, az X7 Slim Plus, melyről megtévesztően alacsony ára miatt azt gondolná az ember, hogy biztosan valami gagyi cucc, ám erről bizony szó sincs. Elmondom, miért!

Bevezető

Ugyan a Koobe neve nem volt ismeretlen a számunkra, eddig nem volt alkalmunk egyik készüléküket sem górcső alá venni. Most ez változott, egy hét erejéig nálunk vendégeskedett a gyártó egyik legizgalmasabb hétcolos táblagépe, az X7 Slim Plus.

A Koobe-ról érdemes tudni, hogy már 2008 óta értékesít hazánkban tableteket és e-könyv olvasókat, melyek kiemelkedő ár/érték aránnyal bírnak. Tesztalanyunk, az X7 Slim Plus sem kivétel közülük: a rendkívül olcsó, mindössze 35 ezer forintos gép olyan teljesítménnyel és funkcionalitással rendelkezik, amilyennel nem túl gyakran találjuk szembe magunkat ebben az árszegmensben. A hab a tortán, hogy az eszköz anyaghasználatában és külső megjelenésében sem tükröződik az alacsony ár, azaz nem kelti gagyi kütyü benyomását.

Doboz, külső

Az X7 Slim Plus egy elég informatív dobozban érkezett, amit végigböngészve már azelőtt megismerhetjük a készülék minden tulajdonságát, hogy kibontottuk volna. Szerintem ez egy tök jó dolog, persze az átlagfelhasználót valószínűleg nem az érdekli, hogy milyen GPU, mekkora operatív tár és hány gigahertzes processzor van a gépben, hanem az, hogy a normális sebességgel működik-e, vagyis milyen használni.

A doboz fedelét leemelve rögtön a tablettel találjuk szemben magunkat, majd ha azt is kivettük „tálcástól”, akkor egy hálózati töltőt, egy microUSB kábelt és egy microUSB-USB átalakítót is találunk alaptartozék gyanánt. Füles nincs, de hála a 3,5mm-es jack kimenetnek ez abszolút nem probléma, hiszen gond nélkül csatlakoztathatjuk a saját fej-, vagy fülhallgatónkat.

 

 

Kaptunk egy billentyűzettel felszerelt, könyvszerű hordtokot is a készülékhez a Koobe Magyarországtól, mely mindössze cirka 5500 forintért vásárolható meg hozzá. A hasznos kiegészítőt a teszt egyik későbbi fejezetében vesézem ki.

A gép külső megjelenése véleményem szerint vonzó, s ez elsősorban a 7,8 milliméter vékony háznak, a barátságos fehér előlapnak és az alumínium (vagy alumíniummal burkolt) hátlapnak köszönhető. Ebbe nem szeretnék nagyon belemenni, hiszen a dizájn megítélése ízlés kérdése, s a képek alapján mindenki eldöntheti, hogy neki bejön-e a készülék. Ami a képekből nem derül ki, hogy az összeszerelési minőség kiváló, nyoma sincs illesztési hézagoknak. Míg az előlap előszeretettel gyűjti az ujjlenyomatokat, addig a kissé érdes, fémes hátlap hatékonyan ellenáll az effajta szennyeződéseknek, ráadásul kellemes tapintású és minőségérzetet áraszt. Csupán egy apró – vélhetően az összeszereléssel összefüggő – hibát fedeztem fel a használat során: ha a hátlap bizonyos pontjait kicsit megnyomjuk, a kijelző is nyomást kap az adott helyen, így olyan hatást kelt, mintha ezerrel passzíroznánk hátulról. Ez kicsit félelmetes a jelenség, de egy kis odafigyeléssel minimálisra csökkenthetjük az előfordulását.

 

 

Lássuk, hogy a kezelőszervek, illetve a csatlakozók elrendezése mennyire válik be a gyakorlatban! A táblagép előlapját egy 7 hüvelykes TFT LCD érintőképernyő uralja, melyet fehér keret vesz körbe. A panel színei élénkek, a képe szép, de a fényereje és a betekintési szöge nem a legjobb. Felesleges ezeken a dolgokon fennakadni, hiszen a kategóriában így is bőven megállja a helyét.

A készülék természetesen vízszintesen és függőelegesen is használható. Ha utóbbi felállást választjuk, akkor célszerű úgy fordítani a kütyüt, hogy az 1,3 megapixeles előlapi kamerája felül legyen. Ebben az esetben bal és a felső szélre nem jutnak kezelőszervek, s a jobb alsó sarokba kerülnek a hangerőszabályzó gombok, illetve a ki/bekapcsoló gomb. Csatlakozók egész sora fedezhető fel a tablet alján: microUSB port, miniHDMI kimenet, microSD kártyahely és 3,5mm-es jack csücsül egymás mellett, továbbá egy apró lyukat is találunk, amely a töltőt hívatott magába fogadni. Ez egy praktikus elrendezés lenne, ha a hangerő és ki/bekapcsoló gombok nem ott lennének, ahol, hanem néhány centivel feljebb. Sebaj, gyorsan megszokható a dolog, különösebb kompromisszumot nem igényel. Szerintem egy fokkal kényelmesebb vízszintesen használni a kütyüt, mert ekkor jobban kézre állnak a gombjai és a csatlakozói is, mi több az egyes szoftvereket is élvezetesebb fekvő nézetben használni.

A teszt a következő oldalon folytatódik!